Lošinj-t, és Cres-t egy szigetnek teremtették. Azonban a római korban, a hajózás megkönnyítése érdekében, egy csatornával szétválasztották őket, így létrejött Cres, amely még a szétválasztás után is Horvátország legnagyobb szigetének számít, és Lošinj, amely az Adria 11. legnagyobb szigete lett.

 

A helyiek azért nevezik szigetüket Zöld Szigetnek, mert eltérően az általában jellemző kopár adriai szigetvilágtól, itt hatalmas, örökzöld fák enyhítik árnyékukkal az erős nyári napfényt.

 A városok rendkívül kellemes mediterrán hangulatot sugároznak, amelyet csak erősít a szigetlakók barátságos viszonya az idelátogatókhoz.

Lošinj sziget arculata rendkívül változatos, több ország szépségét rejti magában.

 

Történelmi háttér

1280-ból származnak az első arra vonatkozó adatok, hogy telepesek érkeztek ide a kontinensről. A Lošinj nevet először 1384-ben említik.

A XVIII. és a XIX. század folyamán a szigeten a kereskedelem, a hajóépítés és a tengeri kereskedelem erőteljes fejlődésnek indult. A Velencei Köztársaság bukása után Lošinj az Osztrák-Magyar Monarchia része volt 1918-ig, a Monarchia összeomlásáig, majd az olasz fennhatóság következett, 1943-ig. 1945-ben a szigetet annektálta Jugoszlávia. Lošinj  1991-től tartozik Horvátországhoz, ekkor hirdette ki a Jugoszláv Szövetségtől való elszakadását.