Loinj-t, és Cres-t egy szigetnek
teremtették. Azonban a római korban, a hajózás megkönnyítése
érdekében, egy csatornával szétválasztották őket, így létrejött
Cres, amely még a szétválasztás után is Horvátország legnagyobb
szigetének számít, és Loinj, amely az Adria 11. legnagyobb
szigete lett.
A helyiek azért nevezik szigetüket Zöld Szigetnek, mert
eltérően az általában jellemző kopár adriai szigetvilágtól, itt
hatalmas, örökzöld fák enyhítik árnyékukkal az erős nyári napfényt.
A
városok rendkívül kellemes mediterrán hangulatot sugároznak,
amelyet csak erősít a szigetlakók barátságos viszonya az
idelátogatókhoz.
Loinj sziget arculata rendkívül
változatos, több ország szépségét rejti magában.
Történelmi háttér
1280-ból
származnak az első arra vonatkozó adatok, hogy telepesek
érkeztek ide a kontinensről. A Loinj nevet először 1384-ben
említik.
A XVIII. és a XIX. század folyamán a szigeten a kereskedelem, a
hajóépítés és a tengeri kereskedelem erőteljes fejlődésnek
indult. A Velencei Köztársaság bukása után Loinj az
Osztrák-Magyar Monarchia része volt 1918-ig, a Monarchia
összeomlásáig, majd az olasz fennhatóság következett, 1943-ig.
1945-ben a szigetet annektálta Jugoszlávia. Loinj
1991-től tartozik Horvátországhoz, ekkor hirdette ki a Jugoszláv
Szövetségtől való elszakadását.